Bernarda Alba Háza|Bolero|Vadak

Szegedi Kortárs Balett

Bernarda Alba háza

a „könnyek Andalúziájában”

Garcia Lorca utolsó alkotása, „a spanyol falvakban élő nők drámája” alcímű Bernarda Alba háza az egyéni boldogságot eltipró társadalmi kötöttségek bírálata. Egy gyászoló özvegy és lányai sorsán keresztül a bezártságból, az elfojtásokból adódó feszültséget, a vágyakozás erejéből táplálkozó egymás ellen fordulás természetét rajzolja meg. Lorca remekül érzékelteti a visszafojtott szenvedélyek fülledt légkörét. Aki meghajlik a kemény hagyományok előtt, magára vállalja az örök boldogtalanságot. Aki lázad ellene, aki derűt, boldogságot igényel, az belepusztul.

 

Táncolják:

Adela – Nier Janka / Miriam Munno
Lányok – Bocsi Petra, Letizia Melchiorre, Diletta Ranuzzi, Diletta Savini, Desirée Bazzani
Bernarda – Dusana Héraková
Pepe Romano – Vincze Lotár / Adam Bobák

Zene: Manuel de Falla – El amor brujo
Fény: Szabó Dániel
Díszletkoncepció: Tóth Kázmér és Juronics Tamás
Díszlet kivitelező: Scabello
Jelmez: Bianca Imelda Jeremias

Koreográfia: Juronics Tamás

 

Bolero

 

„Ha vágy, akkor Bolero”

Egy húsz évvel ezelőtt végzett nemzetközi zenei felmérés szerint a Bolero hangzásvilága alkalmas leginkább arra, hogy beindítsa fantáziánkat. Parázsló szexualitástól fűtött, kérlelhetetlen, sodrón zakatoló dallam. A mű ötlete Ida Rubinstein táncosnőtől származik, ő adta a megbízatást 95 évvel ezelőtt Ravelnek, és első koreográfusa is egy nő, Bronyiszlava Nyizsinszka, a híres Vaclav Nyizsinszkij húga volt.

Táncolják:

Nier Janka, Letizia Melchiorre, Diletta Ranuzzi, Diletta Savini, Désireé Bazzani, Czár Gergely, Kiss Róbert, Adam Bobák, Vincze Lotár, Francesco Totaro, Miriam Munno

Zene: Maurice Ravel
Fény: Szabó Dániel
Díszlet kivitelező: Scabello
Jelmez: Bianca Imelda Jeremias

Koreográfus: Enrico Morelli

 

Vadak

A Szegedi Kortárs Balett és a Müpa közös produkciója

 

A rács mögött levő csoport állandó mozgásban, törzsi rítust idéző harci táncban mutatja magát a nézőknek. A barbárszerű közösség belső kohéziójából létrejövő erő fenyegetően hat a rács túloldalán levőkre. A két oldal közötti különbség drámaian kirajzolódik, a tánc ösztönös vadsága és a civilizált nézői attitűd egyre feszültebb távolságba sodródik egymástól. Amikor az elválasztó rács kinyílik, végzetes áldozati tánc veszi kezdetét. De a kimenetele nem egyértelmű. Az emberben dúló harc az ösztönök világa és az intellektus között egy szimbolikus színpadi játékban mutatódik meg. A táncosok attraktív tánca és a zenekar ritmikus játéka izzó feszültséget teremt a mozdulatlan nézőben is, a zsigeri érzékelést előtérbe helyezve az intellektuális befogadás helyett.

 

Táncolják:

Lány: Diletta Ranuzzi

Vadak: Füzesi Csongor, Letizia Melchiorre, Czár Gergely, Diletta Savini, Désirée Bazzani, Nyeste Adrienn, Kiss Róbert, Nier Janka, Francesco Totaro, Vincze Lotár, Miriam Munno, Giordana Marzocchi

Közreműködik a Szegedi Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Gyüdi Sándor

Zene: Lázár Dániel: Együtt és egyedül – A mű a 2020-as Müpa Zeneműpályázat díjazottja
Fény: Stadler Ferenc
Jelmez koncepció: Heim Boglárka
Jelmez kivitelezés: D’Ange
Koreográfus munkatársa: Czár Gergely
Koreográfus: Juronics Tamás

Balett-igazgató: Echéry-Pataki András
Művészeti vezető: Juronics Tamás